Szlovénia – Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Szlovénia – Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Ez egy régebbi sztori a szlovéniai rafting-túránkról, viszont azóta is emlegetjük, ezért úgy gondoltam, hogy mindenképpen helye van a blogon. Bovec, randomhétvége.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

A sztori

Éppen hazajöttem Szlovákiából a szakmai gyakorlatomról és egyedül voltam Szegeden, mivel az akkori párom nyaralt, Evi pedig Szolnokon volt. Szokásomhoz híven képtelen voltam megülni a seggemen, szóval kimentem egy szegedi ismerőssel a Ligetbe slacklineozni (tudom, ez sokaknak kínai, check it out, elég menő új sport). Úgy este 7-8 fele gondoltam ránézek a telefonomra, keresett-e valaki, erre látom, hogy sms jött Evitől. „Hívj fel amint tudsz!”. Úristen! Terhes? Detoxban van? Meghalt valaki? Elfogyott a sör? Legegyszerűbb módja, hogy kiderítsem, ha felhívom.

„Szia, figyelj már, nincs kedved holnap reggel 5-kor Szolnokról eljönni velünk Szlovéniába raftingolni? Egy ember lemondta, de már le van szervezve a csoportos út, szóval van egy szabad helyünk.”

Hát, hogy a picsába ne lenne kedvem, azonnal indulok. Őszinte bocsánatkérések közepette elviharzottam a parkból, hogy nekem mennem kell, mert ez állati lehetőség. Hazamentem, összepakoltam, éjfélre már Szolnokon voltam és közöltem édesanyámmal, hogy csak beugrottam, de reggel megyek is, mert ez meg ez van. Meg sem lepődött.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Hajnal 5. Evi kómában, Mesi magyaráz, avagy a szokásos reggeli kép.

Be a buszba, be a vízbe

Reggel kómásan, ásítozva ültünk a buszon, nyilván az első kérdés az volt, hogy hozott-e valaki pálinkát. Persze, hogy hoztak. Egyébként szép út volt, a fele legalábbis biztos, a másik felén aludtam.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Az biztos, hogy később értünk oda, mint kellett volna, mert amikor kiszálltunk a buszból Bovecben, semmi lepakolás-tollászkodás, azonnal bikini és neoprén cucc, aztán irány a víz. Felfogni sem volt idő, már ott ültünk a csónak szélén körbe és próbáltuk bebootolni a biztonsági instrukciókat, amiket a guide-unk darált le indulás előtt. Hát, mondjuk úgy, hogy nem csak maga a rafting miatt izgultunk.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Amikor már épp kezdesz kicsit elbambulni, mert a víz még nem sodor annyira és csodálod a tájat, akkor kérdezi be a semmiből a guide, hogy ki érzi magát bátornak. Én természetesen annak éreztem magam, hiszen most jöttem le Szlovéniába tök random, jóhogy jelentkeztem. Aztán kiderült, hogy nem ahhoz kellett bátorság, ami ezután következett, hanem ahhoz, hogy jelentkezz. Ugyanis nem volt beleszólásom, a guide a lábam alá nyúlt és egy kecses mozdulattal kibaszott a csónakból. Persze az elején elmondták, hogyan kell kihúzni a vízből a társunkat, szóval ezt most be is mutattuk hasonló kecsességgel.

Aztán jött a következő kérdés: na és most ki a bátor? Hát öcsém, ezután várhatod, hogy bárki jelentkezik, de ahogy ezt végiggondoltam, már lendült is a kezem a magasba… ne kérdezd miért. A guide mosolygott, hogy sajnos ide most 2 ember kell. Kettőt tippelhettek, ki volt a másik bátor; a szőkébbik. Most az volt a trükk, hogy fel kellett állnunk a csónak két végére, a többiek meg ellentétes irányba eveztek a két oldalon, vagyis a csónak átment búgócsigába, te meg részeg karatemesterbe, ugyanis az volt a cél, hogy ne ess le. Se előre, se hátra. Annyira jártasak vagyunk a részegen megpróbálok nem elesni műfajban, hogy mindketten talpon maradtunk.

A rafting többi része is legalább ilyen állat volt, megálltunk egy nagyobb sziklánál, amire felfordítottuk a csónakot, ami így már csúszdaként és elrugaszkodó pontként is szolgált, onnan ugráltunk.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Volt egy másik hely is, ahol kicsit megálltunk, ott kisebb-nagyobb kövekből tornyokat építettek az előttünk arra járók, ráadásul egy kis vízesés mosta át a köveket folyamatosan.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Az egyik csónak – persze nem a miénk – fel is borult egy rázósabb szakaszon, szóval menteni is kellett. A guide-ok nagyon gyorsan reagáltak a szitura; ilyenkor fütyülnek egy nagyot, hogy a vízben lévő rájöjjön, merről várja a mentőkötelet, a guide pedig odadobja neki és kihúzza. Mi persze katasztrófaturistaként csak lestünk, hogy mi történik, de aztán megindultunk, merthogy volt, akit elvitt a víz és mi voltunk legelöl. Még a lapátok is meglettek. Cheers.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Hát ezt a napot meg kellett ünnepelni, úgyhogy este dínom-dánom volt. Igazából nem is részletezném, enni inni mindenki látott már félhullákat, de nem tolhattuk túl, mivel másnap kelés volt; irány a canyoning.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Kis csapatunk.

CANYONING = KANYON + VÍZESÉS + TE GYALOG

Én nem igazán tudtam, mi az a canyoning, bár lehetett volna annyi eszem, hogy a nevéből kitalálom. Adott egy kanyon meg abban egy vízesés, te meg szépen lábon lemész rajta. Ehhez persze előbb fel kell menni a tetejére. Ami meg hegymenet. Neoprén cuccban. Neoprén cipőben. K*rvamelegben. Szóval nem épp egyszerű a dolog, de annál eszméletlenebb. A guide-ok csakúgy mint tegnap, iszonyat jóarcok voltak. Sokat tud adni az élményhez, ha nem csak amiatt érzed jól magad, amit csinálsz, hanem a társaság is jó. Meg amúgy is, mi mással lehetne elterelni a figyelmed az előtted álló 8 méteres sziklaugrásról, mint egy szar viccel?

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Kb. 40 perc és fent is voltunk a hegyen.

Úgy kell elképzelni ezt az egészet, hogy miután felsétáltok, elindultok lefele. Szépen lassan, óvatosan, hopp egy kisebb kő, hopp egy kisebb kis átfolyás, semmi komoly, szokod a hideg vizet. A következőnél már bele is kell ülni, mert egy kisebb csúszdaszerű képződményen kell tovább haladni, de maximum 30 centi szintkülönbséggel.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Még a neoprén ruha sem volt elég, Evi majd befagyott a 2 fokos vízben.

Ezután mész tovább, majd kérdő tekintettel hátra fordulsz, hogy akkor most merre megyünk tovább, merthogy itt véget ér az út. Aztán közlik, hogy nem ér véget, mi ott leugrunk. Hohó. Mi az, hogy mi? Esetleg te. Aztán végül muszáj vagy, mert annyira szép és hát az egyik csávónak a 8 éves kisgyereke is leugrott, akkor nehogy már te ne.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Felülről sokkal félelmetesebb ám!

A harmadiknál már teljesen belejössz és azt hiszed, most már senki sem állít meg, de aztán elérkeztek a végéhez. Tegyük hozzá, hogy szinte egy egész napos programról beszélünk, szóval elég fárasztó. A guide-ok leültettek minket és elmondták, hogy a következő 2 ugrásból az elsőt még muszáj mindenkinek megugrani, mert csak utána tudnak kivinni minket, a másodikat viszont nem hogy nem muszáj, nem is ajánlják annak, aki egy kicsit is kételkedik magában vagy nem érzi úgy, hogy menni fog. Az első egyébként egyáltalán nem volt para, igaz nagy volt, de nem láttad, mert egy csőszerű képződményen át kellett egy barlangba ugrani. A második már bepisilősebb volt, nem is ugrani kellett, hanem a szélén lelógattak és elengedtek, hogy tuti jó helyre ess, mert ha félreesnél, akkor bizony nem kell sokat gondolkodni, hogy nyitott koporsós temetés lesz-e.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Élünk, másszunk még hegyet!

Annak örömére, hogy még életben maradtunk, a nap másik felében szétnéztünk Bovecben is. A kisváros maga iszonyat szép hely, mondhatnám festői. A csapat egyik felének a szállásáról rá is lehetett látni a környező hegyekre meg a városra (nem a miénkről, cserébe a miénk emeletes volt és menő!).

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Körbesétáltunk a helyen, ahol egyébként meglepően pezsgett az élet, este még valami koncert is volt a téren. Ezután túráztunk egy kicsit és megnéztük a Boka vízesést.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Még egy kis hegymászás.

A vízeséshez amúgy teljesen fel is lehet menni és mögüle ki lehet nézni a tájra, de ahhoz már tényleg nem volt erőnk, ezért beértük ezzel a látvánnyal:

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

Természetesen második este is dínom-dánom és hőbörgés volt, itt viszont már bűntudat nélkül vetettem bele magam a buliba, merthogy másnap „csak” utaztunk haza, az pedig eléggé eltörpült az előző 2 nap programjai mellett. Bovec gyönyörű volt és hát nem véletlenül hívják Szlovénia kalandfővárosának: rengeteg lehetőség van hasonló dolgokat kipróbálni, ennél sokkal extrémebbeket is akár. Rengetegen foglalkoznak kint ilyen programokkal, akik közül nem is kevesen magyarok. Nem mintha angolul nem lettünk volna el, de tény, hogy így sokkal könnyebb volt minden.

Szlovénia - Hogyan menj el véletlenül raftingolni? Hát így!

 

További fotókért csekkold az Instagram oldalunk!

Tetszett a cikk? Értékeld vagy ajánld az ismerőseidnek!

A szerzőről

Mesi

Állatbolond, motormániás biológus, amatőr fotós és blogger, nem mellesleg tudok három labdát dobálni. Egyszerre.

Válaszolj

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Mi

Hali!

Mesi és Evi vagyunk. Ha csak tehetjük, mászkálunk, utazunk, felfedezünk, egyszóval: megyünk. Valahová mindig. Ebben a blogban pedig igyekszünk megőrizni ezeket a kalandokat. Ha olvasnál még rólunk, katt ide!

Facebook